5. Egy mozgalmas délelőtt

Sziasztok! Itt is az új rész :) Jó olvasást! :)

Leültem Elenaval ez egyik asztalhoz és vártam a végzetemet, ami jelen pillanatban Josh testében talált menedékre.

-Rohadtul izgulok, tudod?

-Mi baj van?

-Semmi, csak...

-Kenza! Te eltitkolsz valamit előlem!

-Én? Dehogy titkolok!

-Borzasztóan hazudsz, látom rajtad, hogy valamit eltitkolsz! Mi az?

-Én... nem...

-Ne halandzsázz már! Mi történt az éjjel közöttetek?

-Már meséltem!

-Nem George-ra vagyok kíváncsi!

-Hááááát? -csuklott el a hangom.

-Joshra.

-Mi? -kerekedtek ki a szemeim.

-Nem kell a színészkedés! Ki vele, ne nézz hülyének!

-Hhhhhh... be kell vallanom valamit...

-Igen, ezt várom már 10 perce! -közelhajoltam hozzá és suttogva kezdtem el beszélni.

-Lefeküdtem vele.

-Mi? -sikkantott egy akkorát, hogy minden szempár ránk szegeződött. -Bocsi. Szóval, hogy micsodaaaaa? -fülig ért a szája.

-Ne is kérdezd... -szorítottam össze a szemeimet és az ajkamba haraptam.

-Legalább jó volt?

-Amire emlékszem...

-Hmmm mesélj!

-Szóval...

*Hevesen csókolóztunk, mikor bemásztunk nagy nehezen a mosókonyhába. Ő felültetett a mosógépre és a nyakamnak esett. Finoman harapdálta, a kulcscsontomat végigpuszilgatta és végighúzta rajta a nyelvét, amitől kirázott a hideg. Folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy a fenébe is... miért nem találkoztunk már előbb?

Beletúrtam a hajába és finoman hátrafelé nyomtam a fejét. Végigpuszilgattam a nyakát függőlegesen, majd oldalt a válla felé. Egy mély nyakkivágású felsőben volt, így egész mélyre le tudtam puszilgatni a mellkasán. Hangosan szuszogott, én pedig éreztem, hogy a bőre egyre forróbb lesz az érintéseim nyomán. Aztán visszavándoroltam a szájához. Mielőtt megcsókoltam volna mélyen gyönyörű szemeibe néztem, ő pedig beleharapott az alsó ajkába. Megőrültem ettől...

Egyik kezével finoman felfelé tolta a ruhámat, de egy percre sem váltak szét ajkaink. Finoman megemelt, hogy teljesen fel tudja tolni a combomon a fekete ruhadarabot, majd a fejem felett lehúzta rólam. Bugyiban és melltartóban ültem előtte. Szájtátva nézett végig rajtam, mire nekem el kellett mosolyodnom.

-Úgy csinálsz, mint aki nem látott még nőt! -nevettem.

-Ilyen szépet még soha...

-Édes vagy. Nagyon. -puszilgattam össze őt, majd finoman feltoltam a hasán a felsőjét, és lehajolva végigpuszilgattam. Sóhajtott egy nagyot. Aztán levettem róla a zavaró ruhadarabot, és végignéztem a felsőtestén. Tetszett... Hozzásimultam és a tarkójára simítva a tenyerem magamhoz húztam. Erősen szívni kezdtem a kulcscsontját. Megint egy sóhajtás lett a jutalmam. Apró csókokkal fejeztem be a válla szadizását, majd végigpuszilgatva a nyakát megint a szájánál kötöttem ki. Visszaültetett a mosógépre, lábaimmal átöleltem a derekát. Ujjait beakasztotta a bugyim szélébe. Finoman beleharapott az alsó ajkamba és picit megszívta. Aztán lassan kezdett megszabadítani a falatnyi anyagtól, ami odalent takart...

Kibújtatott belőle, és a fenekem alá nyúlva megemelt. Letett a földre, és megint megbámult.

-El ne csússzunk majd a nyáladon. -pusziltam meg az arcát, majd nekiestem a nadrágjának. Hamar kibújtattam belőle, majd a boxert is elküldtem más helyekre... haha. *

-És innentől ment minden magától.

-Ne máááár!

-Mit ne már?

-Mindent tudni akartam! Azt is, hogy mikor élveztél el hogy ő mikor, hogy mekkora neki, hogy hogyan izgatott fel... mondjuk az hülye kérdés, hogy hogyan izgatott fel. Nekem attól orgazmusom van ha ránézek...

-Te tiszta hülye vagy. -nevettem el magam.

-Basszus legalább annyi örömöt adhatnál nekem, hogy ezekbe beavatsz. Nekem ő már úgy is felejtős, sajnos...

-Mert?

-Mert veled dugott...

-Khm...

-Jesszus! -állt meg bennem az ütő. Meg felettünk egy fiú...

-Jézusom! Jézusom te állat! Azt hittem... -elhalkultam. -Azt hittem hogy Josh vagy! Ne csinálj mégegyszer ilyet JJ, mert tuti, hogy meghalok!

-Tudtam, hogy te voltál vele az éjjel. Reggel bejött hozzám és azt mondta lefeküdt valakivel, de nem tudja, hogy kivel. Először azt hitte, hogy Kelsy...

-Szóval nem tudja...

-Hát már de... beavattam!

-MI? -sikkantottam fel.

-Muszáj volt, nem hagyhattam hogy téveszmék működtessék az agyát. Még képes elmenni ahhoz a nőhöz...

-Na ez nagyszerű... az előbb találkoztam vele és... úr isten és én bele mertem nézni a szemébe...

-Szerintem beszélned kell vele.

-Szerintem meg nem!

-De igen. Várj...

-Most mit csinálsz?

-Felhívjuk. Add a telefonod!

-Meg sincs a száma...

-Nekem megvan. Akkor felhívom, megkérdezem él e még, és ha igen, akkor bemész és beszéltek, megfelel?

-JJ én nem...

-Kicseng... Szia Josh, itt JJ. Bent vagy a konyhában? ... az öltözőben?! Remek. Bemehetek?... oké oké, köszi. Csao.

-Nem fogom neked megbocsátani ezt soha a büdös életben!

-Magadnak nem bocsátanád meg. Látom, hogy forr köztetek a levegő. Tessék csak bemenni és beszélni vele erről!

-Bemegyek. De ha kipenderít én tökön rúglak!

-Értettem és vállalom! Tuti, hogy nem fog kipenderíteni!

-Ajánlom is. Nem szeretnék beégni... -felálltam és elindultam az öltözők felé. Fogalmam sem volt, hogy melyik lehet Joshé, így hát mindenhová bekopogtam. Végül az utolsó előtti szobából ismertem fel az ő hangját.

-Igen?!

-Bejöhetek?

-Kenza? -mosolyodott el.

-Nem rám számítottál, mi?

-Hát JJ... értem... -hajtotta le a fejét mosolyogva.

-Ragaszkodott hozzá, hogy beszélgessünk.

-Kenza, én...

-Igen?

-Öhm... JJ szerint te meg én...

-Te meg én micsoda?

-Hát, hogy... tudod, hogy...

-Nem tudom mire gondolsz... -tettem az értetlent.

-Azt állítja, hogy veled voltam az éjjel... de szerintem ez nem igaz.

-Mi, velem? Biztos, hogy nem! -mosolyogtam. Reméltem, hogy megúszom.

-Ugye? Tök logikátlan, mármint... emlékszem néhány dologra, hogy voltunk együtt, de úgy.. -nyomatékosítóan megnyújtotta a szóban a magánhangzót -nem hiszem...

-Szerintem is hülyeség.

-Huhh.. megnyugodtam.

-Mert? Az olyan szörnyű lenne?

-Mármint mi?

-Hogyha lefeküdtünk volna.

-Nem lenne szörnyű, csak... Nem tudom, hogy Kelsy mit szólna hozzá.

-Kelsy? Mert?

-Hát tudod együtt vagyunk, és...

-Együtt vagytok? -vágtam a szavába.

-Mondjuk úgy, igen.

-Az mit jelent, hogy mondjuk úgy?

-Hát tudod... ő és én...

-Ezt nem hiszem el... nem hiszem el...

-Most valami rosszat mondtam?

-Josh, te... áh...

-De most tényleg nem értelek!

-Nem mondtál semmi rosszat... te egy... egy ribanc vagy!

-Micsoda? -nevetett fel.

-Ez nem vicces. Ha tudom, hogy egyszerre hatszáz nővel fekszel le tuti nem dugtam volna veled...

-Öhh nanananana várjál csak! Ezt most hogy is értetted?

-Sehogyse. Szia, Josh! -mentem ki az öltözőből. Meg sem álltam a bejárati ajtóig. Kifutottam rajta és egyenesen hazafelé indultam...